Sziasztok!
Mint az előző bejegyzésben olvashattátok, egymás után 4 napot dolgoztam két külön promóción bár egy cégnek, de így összesen 4 koordinátornak kellett a kis kívánságait, kéréseit és igényeit figyelembe venni. Nem beszélve arról, hogy egy kampány akkor ér véget, ha visszaküldtem minden papírt, anyagot, feljegyzést, fotót...Elmondanám, hogy hulla fáradt voltam tegnap estére és ez igaz volt minden egyes nap csüt.-től vas.-ig. Félreértés ne essék, hála annak a magasságosnak, hogy hulla fáradt vagyok / voltam - most már nem, mert aludtam de ma reggel is volt katalán óra és ahhoz bezony 7:30 kor már fel kell kellni. Szóval csüt.ön Dettol promó volt, íme egy újabb illusztráció, Chica Dettol 2.0! :)
Azokat a lufikat mind én fújtam - ok, nem a tüdőből, hanem ilyen manuál lufifújóval, de vagy 150-et a 2 nap alatt és minden egyes kis gyerek meg volt ezekért a csúnya semmilyen lufikért őrülve így mondtam mondtam a szappan témát de közben fújtam a lufit! Úgy éreztem magam, mint valami bohóc... na azokat meg nem szeretem, mert nem viccesek! Na a lényeg az, hogy a bevásárlóközpontban 4 + 3 órákat folyamatosan beszélni a brutál légkondiban meghozta eredményét és péntek reggelre konkrétan elment a hangom, aminek egy picit sem örültem, mert 1. dolgoznom kell és a promó hang nélkül kicsit érdekes, 2. nem akarok beteg lenni 3. én abba belehalok, ha nem beszélhetek!!! :):):) Sikeresen benyaltam szerintem valami hangszál - és torokgyulladást, mondjuk nem fájt semmi, de éreztem, hogy kicsit gombócosodok és persze repedt rekedt Pheobe hangom lett, ami persze vicces, de nem az!!! Mindent bevetettem amit csak el tudtok képzelni - a hagyományos gyógyszereken át az alternatív gyógyászaton keresztül még a homeopátiát is segítségül hívtam és szombat délre láss csodát elmúlt a para! Már szombat reggel sokkal jobb volt, mondjuk a kiadós alvás is biztos segített.
Szombat reggelre visszatérve, Mercé ünnepség volt, Mercé a barcelonai patróna, védőszent akihez valami brutál legenda fűződik, nem vagyok benne biztos, hogy most éppen melyik, de asszem az 1500-as években szegényt megkínoztál és a Ramblasról legurították a tengerbe egy késsel teli hordóban. Nagyon kedves emberek lehettek, de emiatt Mercé most híres és ez a katalánok második legfonotsabb nemzeti ünnepe. Na én ezt az ünnepet végigdolgoztam a Montjuic kastély udvarán, Skip mosókapszulákat osztogatva. Isteni volt, mert ajándék így nem kellett annyit beszélni, ami nekem szombat reggel a lehető legjobbkor jött, igenám, de 16 fok és szakadó eső egy szabadtéri rendezvényen, na az nem annyira volt kellemes. Szerencsére behúzódtunk az árkádok alá, de így kicsit lassabban telt a nap. Du.ra nyugis lett az idő, megjelentek az emberek és így egészen behoztuk magunkat. Elméletileg 20.000 kapszulát kellett volna a 2 nap alatt elajándékozni, na most ha eljutottunk az 1000-ig akkor nagyon örülhettünk. A koordinátor csaj megkért minket, hogy legyünk már oly kedvesek, de másnap, hogy ne kelljen feljönnie + 1 embernek jöjjünk már ide 11 helyett 10:15- re és építsük fel a gyerekjátszóra (mert hát amikor kisütött a nap persze az is volt közvetlenül mellettünk) a molinókat, táblákat, marketinges cuccokat. ok, de ezt ki fogja nekünk kifizetni, most már 1 órával többnél járunk, mint a megbeszélt időszak, de sebaj, majd feljegyezzük. Másnap verőfényes napsütés, gyerekjátszó 10:00 kor már startra kész, új koordinátor, egy istenetelen antipatikus szőke katalán csaj, aki direkt vagy nem direkt de folyamatosan katalánul beszélt és egy idő után meg kellett, hogy kérjem, hogy legyen már oly kedves, de spanyolul, mert nagyon örülök, hogy ő érti, hogy miről beszél, de én nem... na de mindegy is, nem barátkozunk hanem dolgozunk. Mivel a másik hostess lány laza 30 perces késéssel megérkezett, a standokat kb. egyedül húztam fel, de legalább jó idő van és hangom is tökéletes! :) (na ez olyan volt, mint valami rossz reklámszöveg.. :):):)) dolgozunk ügyesen okosan, jönnek a kis sz@ros kölkök, lopják a mosószert mert INGYEN van!!! Tudjátok sokszor úgy emlegetjük, hogy jaj ez annyira "magyar" dolog, na elmondanám, hogy ez annyira univerzálisan nem csak magyar inkább "prosztó" dolog, hogy ilyenre szó nincs... a szülők, az ostoba fajtából kb, arra trenirozták a gyereket, hogy gyorsan most szedjél még el tőle, mert nem látja... ingyenes mosókapszulákról beszélgetünk! Elméletileg mindenki kap egyet és hello, arról szól, hogy vigye haza, mossa ki a ruháját, majd örüljön, hogy milyen szép tiszta és vegyen egy dobozt a boltban X euro-ért! Neeeeem, a paraszt ember és a felesége odajönnek begyűjtik a cuccost és utána rámküldik a gyereket, hogy még még - laza 2 havi mosóport összekukáztak a kölkök, mire rájuk szóltam, hogy na most már aztán elég volt. A legszebb az egészben az, amikor a szülő kb. tényleg elzsákmányolja amit a család beszerzett! Ez komolyan mondom, egy pszichológiai tanulmány - eskü itt élvezkednének a szakértők egy ilyen rendezvényen!!! Ok, természetesen rengeteg végtelen aranyos gyerek is volt, akik megkérdezték, hogy vehetnek-e és persze voltak normális kultúrált mamik és papik akik nem "loptak meg", de hát tudjátok, akkor most min háborognék! :):):)
Jah gyerek téma, azt hiszem az életben nem fogok megszabadulni ettől a kérdéskörtől, én sosem voltam ilyen babysitter, óvónéni típus, aki ha gyereket lát akkor így cseppfolyós lesz és gagyorászni kezd és akarva akaratlanul megérinti, megfogja, játszik a kis emberrel. A kutya, az más téma... ők a legédesebbek a világon és az okos kis fejüket muszáj megsimogatni és ahogy csóválják a kis farkukat és örülnek és bújnak hát annál édesebb nincs is a világon... na látjátok, ez itt a küldönbség, és mit csinálok? FasTracKids-en kiképződve adogatom a lufikat, nyomom a mosókapszulát ami a legdurvább foltokat is kiveszi, amit egy gyerek csak képes egy ruhán hagyni. :):) Valahogy kísért engem ez a téma!!! :):):) Na mindegy is, majd ha egyszer megérek arra, hogy saját kis élőlényem legyen, tutira felkészült leszek és igyekszem minél kevesebb lufis helyre vinni!!! :)
Szóval a vasárnapi nap az őrültek háza volt, több ezer kapszula fogyott, de legalább gyorsan telt a munkaidő. A koordinátor csaj mindenbe belekötött és ott sündörögött körülöttünk, majd mire vééégre vége lett a promónak, gondoltuk bontjuk a sátrat, molinót és 10 perc múlva már ott sem vagyunk, a csajszika megkért minket, hogy ugyanmár vakarjuk le a kétoldalú ragasztót a gyerekjátszó kerítéséről, mert jaj hát a lányok azt mondták, hogy nem kell, de vakarjuk azért le... nekiálltunk, körmömnek szevasz és a ragasztó nyilvánvalóan nem akart lejönni. 10 perc szenvedés utána az okostojás lány is rájött, hogy ezt valami higítóval lehet csak megoldani, ami nincs, szóval sebaj lányok, akkor gyertek és szedjük össze a délelőtti másik promó anyagait, aki ugyan már hazamentek de a szaraikat otthagyták. Ok, + 20 perc - ez mind nem probléma, egészen addig, amíg ezt nem szívesség kategóriában, hanem órabérben mérik. Sajnálom, de így már 2-2,5 óra plusszom lett, ami igenis számít, mert 1. ezt az időt pl. blogírással, skypolással, vagy akármivel tölthettem volna és nem pedig mások promójának az eltakarításával 2. nem ez van a szerződésben leírva. Nekem most minden eurocentre szükségem van, de hát ezt tudjátok! :)
Na szóval ha nem vagyok itt minden nap az többek között azért is van, mert mire hazaérek ilyen és ehhez hasonló kis élmények után semmi másra nincs energiám, csak egy nagy fürdésre és alvásra, főleg ha tudom, hogy a következő nap 7:00 körül már fent kell legyek, mert jön a folytatás.
Újabb jóhír - a héten minden nap dolgozom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :):):):) Tüzijáték, öröm, újjongás, taps, bódottá - de ebből kifolyólag nem igérek max. 1 bejegyzést!! DEAL? :))))
Millió pusza és írjatok ám! Ígérem válaszolok! :)
A szóróanyagon egy Espanyol logós szotyi is volt és képzeljétek, ahogy odaadtam a zacsit a gyerekeknek meg a szórólapot is annyira édesek voltak, elkezdték a zacskót vizsgálni és keresték az logós szotyit! Hát azt hittem megzabálom őket. 3 kicsi fiúcska! :)
;)
